Olvass bele – A kultúrakirakat

"Forró szerelmi vallomás ez az erdőhöz, minden egyes fához és a faültetéshez. Ez a szinte vallomás, formáját tekintve szépirodalom (vagy afféle), tartalmát tekintve pedig gyerekkori emlékekből szőtt novellák és miniesszék, töprengések gyűjteménye. (...) Ez a könyv irodalmi (sőt: lírai) módon nevel, a természetes és egyben természeti környezet helyreállítására (merjük használni a szót: rehabilitációjára) tanít. Vers-, szútra- és aforizmagyűjtemény, gyerekkori, családi emlékalbum, nagyszülő-portré, rege, mese, néprajzi, ökológiai, filozófiai, vallási értekezés – aminek a hatása a fontos."
(Farkas Erzsébet)

Olvasat

"Aztán, mikor a kezdeti húzódozás után belevágok az olvasásba, egy új univerzum nyílik meg előttem. Lehet, hogy Bibliám lesz ez a könyv, Jakabovics Tibor könyve? Lehet, hogy nem csak az én életemre, hanem mindenkiére megoldást kínál? Próféta ő, mint Mohamed, annak a másik zöld könyvnek a lejegyzője, vagy egyszerűen egy lehengerlő stílusban alkotó író, aki többszörösen összetett mondatai közé folyamatosan beírja a figyelmeztető, egyszerű és közérthető, majdnem tőmondatos felszólításokat: „Ültess fát! Ültessetek fát. Ültessetek erdőt, mert megégettek sokat. (...) Magam részéről viszont a szerző falun élő nagyszüleinek és a hozzájuk kicsapott unokának életmozaik-cserepeit olvastam a legnagyobb örömmel. Főleg a nagymama képe lett plasztikus, szinte láttam magam előtt, amint begyújt reggel a sparheltbe – Jakabovicsnak ez a kedvenc és semmivel sem pótolható háztartási eszköze, mit eszköze, élete fénypontja, meleget és palacsintákat okádó Napja."
(Gáspár Ferenc)

Kalejdoszkóp Folyóirat

"A klímaváltozásról szóló kommunikáció a legtöbb esetben nemcsak félelemkeltő, hanem sokunk számára egyenesen bénító. Mit is tehetne a „kisember” egy ilyen elsöprő folyamat ellen? A válasz egyszerű: ültessünk fát! Erre buzdít Jakabovics Tibor Mókusugrás című könyvében, amellyel megnevetteti, elgondolkodtatja és bizony meg is hatja az Olvasót."

Librarius

"Jakabovics Tibor könyve nem tartozik a „gyors” olvasmányok közé. Nem unalmas, de megköveteli a belassulást, a mélázást a körülnézést, az elgondolkodást. Vezeti az olvasót, de közben szabad teret is ad, lehetőséget a befogadásra. Ilyenformán a Mókusugrás szembefordul és szembemegy mindazzal, amit a rohanó hétköznapokban tapasztalhatunk: korszerűtlen. Ugyanakkor éppen ez a szembefordulós lassítás az, ami fontossá teheti a könyvet: korszerűvé. (…) Ültess fát! – szólít fel a könyv alcíme, és sok-sok mondata. Bíztat, és szinte követel. Ültess fát, ha élni akarsz, ha tudod (vagy tudni akarod), hogy az élet több mint a létezés – ahogy az erdő is több mint a fák összessége… De persze fák nélkül nincsen erdő!"
(Grozdits Hahó)

Greendex

"Jakabovics Tibor, az 55 éves vegyészmérnök szabadidejében megszállottan fákat ültet. Mára egy egész erdő nőtt ki a keze nyomán. A mindennapos faültetés rituáléja új érzéseket és gondolatokat hívott életre benne a természetről, a tudományról, egyéni életútjáról és az ember jövőjéről."

Librarius

"Azt mondják, hogy jó olvasni – én ezt nyilván nem tudhatom –, de írni jó volt, az biztos. Hagytam, hogy a gondolatok vigyenek úgy, ahogy egymásból következnek. Mert egymásból következnek akkor is, ha ez nem mindig nyilvánvaló. Vettem egy nagy levegőt, elkezdtem írni „valamit”, és beleringatódva a szövegbe hagytam, hogy előugorjanak az emlékek és gondolatok. Írás közben vissza-visszaolvastam, de nem találtam benne felesleget. Olyan lett a szöveg, mint egy szövet. Ez nem egyetlen szál, amit végigkövethetsz, ez inkább a szálak összekapcsolódása. A könyv – számomra is rendkívüli mértékben – spontánul alakult, s azt hiszem, hogy ebből a szempontból olyan, mint az élet. Úgy sorjáznak a benyomások, ahogy az életben is."

Greenfo, Sarkadi Péter